VízPlusz kártyával 10% kedvezményt kapunk a belépőjegy árából.

A Nyíregyházi Állatpark

A sokszínű állatvilág több mint 500 faja, és több mint 5000 egyede él a Nyíregyházi Állatpark 30 hektáros területén, ahol egy természetes tölgyerdőben nem csak az állatok, de a botanikai ritkaságok bemutatására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Az 1998 óta működő állatkert folyamatos átalakulásokon megy keresztül, az időközben elavulttá vált állattartó helyeket modernizálják, ezáltal teremtve jobb feltételeket a meglévő és az újonnan érkező állatoknak.


Az Állatparkban olyan különlegességekkel találkozhatnak a látogatók, mint a fehér tigris, az afrikai elefánt, a komodói sárkány, az indiai orrszarvú, a jegesmedve, a homoki tigriscápa, és a nyugati síkvidéki gorilla. A fajmegmentési program részeként pedig sikeresen szaporodik többek között a zsiráf, a lisztmajmocska, a borneói orangután, a bali seregély és a szibériai tigris.

   

Mit láthatnak a látogatók?

Az állatok kontinensenkénti felosztásban láthatóak, hogy aki belép, egy nap alatt végigjárhassa a Földet, s megfigyelhesse a különböző élőhelyek állat- és növényvilágát. 

A 4000 négyzetméteres Zöld Piramis épületében helyezkedik el az Óceanárium és az Esőerdőház, melynek föld alatti szintjén az Indiai-óceán élővilága jelenik meg. Üvegfolyosóban közlekedve az 500 000 literes akváriumban lévő cápák, ráják, korallok és más élőlények világát figyelhetik meg a látogatók. Az Óceanárium fölött található az Esőerdőház, ahol Európa legnagyobb komodói varánusz tenyészpárja él. Innen egy függőhídon keresztül haladva lehet eljutni az orangután bemutatóhoz és a Félelem barlangjához. A 10 méter magasságból lezúduló vízesés mellett elhaladva pedig találkozhatnak a borzongatóan szép hüllők különleges gyűjteményével.

Földünk tengereinek és óceánjainak állat és növényvilágát mutatja be a SóstóZoo Ócenáriuma. Ezek a hatalmas vízfelületek, melyek bolygónk több mint hetven százalékát borítják, meghatározó szerepet töltenek be az emberiség életében. Az óceánok és tengerek élővilága rendkívül változatos, az apró medúzáktól, a hatalmas bálnákig milliónyi állat élőhelye ez a titokzatos és izgalmas világ.

A Tarzan Ösvénye átöleli a Nyíregyházi Állatparkot. Ezen a nem mindennapi sétányon haladva a fekete kontinens izgalmas állatvilága számtalan meglepetést tartogat. A látogatók itt láthatják a zsiráfcsaládot, a páviáncsapatot, antilopokat, zebrákat, wattusikat, orrszarvúkat. A Föld legnagyobb szárazföldi állatai, az afrikai elefántok is a Tarzan ösvényét gazdagítják, csakúgy mint a törpezvízilovak, az oroszláncsalád, a flamingók, a krokodilok és a szurikáták. Itt laknak a gepárdok is, és a látogatók bepillantást nyerhetnek egy tradícionális maszáj falu életébe is.

Ausztrália és Új-Zéland élővilágát bemutató kifutó rendszerben bennett-kengurukat, vörös óriáskengurukat, Ausztrál vadkutyákat és vörös bundájú dingókat láthatnak. A nagyobb termetű kakadufajok, melyek Ausztrália jellegzetes madarai - mint az inka- rózsás- vagy a sárgabóbitás kakadu a park külső röpdéiben élnek, míg az Ausztrál ház mellett egy külön volierben a kisebb termetű laposfarkú papagájfélék kerültek bemutatásra. Az Ausztrál ház belső terében növénytárlattal is várják a vendégeket, ahol olyan jellegzetes növényeket ismerhetnek meg, mint például az eukaliptusz vagy a teafa.

Földünk északi sarkának és déli féltekéjének élővilágát mutatja be a SóstóZoo Sarkvidéke. A természet érintetlen világát, az örök hó és jég birodalmát. A szélsőséges környezethez kevés állat és növény tud alkalmazkodni, mégis nagyon érdekes állatvilággal büszkélkednek ezek a vidékek. A SóstóZoo Sarkvidéke különleges környezetet teremt az itt élő állatoknak. A természetben több tízezer kilométeres távolságban élő jegesmedvék és pingvinek itt egymás szomszédságában várják a látogatókat. A borjúfókák, a pingvinek és a jegesmedvék víz alatti életébe a látogatók a Sarkvidék panoráma üvegfalainak segítségével tekinthetnek be.

A Dél-Amerikai Házban megelevenedik a trópusi esőerdők állat- és növényvilága. A botanika iránt érdeklődők láthatnak hatalmas rovarfogó növényeket, színpompás broméliákat, agancs páfrányokat, valamint számos egzotikus termést is. A patakban kajmánok, alligátor és keselyű teknősök lesik zsákmányukat, míg a lombok között, rejtőzködő kapibarákat és tapírt is megpillanthatnak az élesebb szeműek. A házból kilépve további a kontinensre jellemző állatokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az Andok Kalandok az örökmozgó mókusmajmok, a kíváncsi sátánmajmok, az apró tamarinok, a bársonyos szőrű alpakák, lámák és vikunyák valamint a félelmetes jaguárok otthona.

A Zöld Piramis "kistestvérének" is nevezett Viktória ház az otthona a park páncélos hüllőinek, a kihalás szélén álló kubai krokodiloknak vagy a hatalmas mississipi alligátoroknak, melyeket szinte testközelből tekinthet meg a nagyérdemű egy speciális üvegfolyosón keresztülhaladva. Itt kapott helyet az édesvízi állatokat bemutató akvaterrárium rendszer is. A különleges és bizarr külsejű állatok gyűjteménye szintén itt látható, így a vendégek bepillantást nyerhetnek a föld alatt rejtett életmódot folytató csupasz turkálók mindennapjaiba csakúgy, mint a sörényes hangyász pár s a felettük élő halálfejes majmocskák életébe.

A Kárpát-medence állatvilágát a kezdetektől mutatja be a park, hiszen ezekkel az állatokkal alapították annak idején az intézményt. A magyar parasztudvar bemutatja mindazokat a háziállatokat, melyek egykor és ma körülvették az embert. Az udvaron olyan különlegességek között sétálhatnak, mint a fecskehasú mangalica disznó, az erdélyi, a hortobágyi racka, vagy a magyar szürkemarha.

  


Érdekességek

Rekord gyorsasággal növekszik, 1 hónap alatt 1 métert nőtt a mandzsu daru fióka, Nyíregyházán

Japán daru vagy más néven mandzsu daru fióka kelt ki a Nyíregyházi Állatparkban 2019 májusának utolsó hetében. A mára termetes fiókát a szülőállatok folyamatosan takarták, de a születése után 5 héttel a szinte szülőnyi nagyságú madarat már a nagyközönség is megtekintheti.

A barna pihetollakat viselő fióka 30 napnyi kelés után bújt ki a tojásból, melyet a monogám párkapcsolatban élő daru tenyészpár felváltva költött ki. Tollazata majd 1,5-2 év múlva lesz szüleihez hasonló, de táplálkozása már megegyezik velük, azaz a kisebb gerinces és gerinctelen állatok mellett magvakat, rügyeket és leveleket is fogyaszt.
A japán daru (Grus japonensis) a legnagyobb és egyik legimpozánsabb darufaj, testhossza 160 cm, míg szárnyfesztávolsága a 2 métert is eléri. Jellegzetessége a homlokán látható élénkvörös minta, amely valójában egy kopasz bőrfelület.

Költöző madár, a nyarat és a tavaszt Szibériában, Északkelet-Kínában és Mongóliában, míg az őszi és téli időszakot Északkelet-Kínában, Koreában és Japán északi részén tölti.

A japán daru élőhelyén a béke és a szerencse jelképe, így évszázadokon át védelem alatt állt, ám napjainkban az élőhelyeik megszűnése, a mocsarak lecsapolása és a vadászat miatt, egyedszáma drasztikusan lecsökkent – a Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján kevesebb, mint 1800 egyed él a természetben –, így állatkertek fogtak össze megmentésükért. A Nyíregyházi Állatparkban élő tenyészpár igen sikeres, hiszen már több ízben neveltek fel fiókát.


Feleséget cserélt Gio, az ország egyetlen szumátrai tigris hímje

A kihalás szélére sodort faj fennmaradása rendkívül fontos, ezért a 2014 óta hazánkban lakó hím – akinek korábbi partnerétől nem születtek utódai – új társat kapott. A franciahonból érkező Zojával zökkenőmentesen összeszoktak, melyről Ön is meggyőződhet, ha meglátogatja a ritka nagymacskákat a Nyíregyházi Állatparkban.

A világ egyik legritkább ragadozója 2014-ben érkezett Rotterdamból  a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési program keretében. A ritka nagymacska a park egyik büszkesége, hiszen érkeztével már 4 tigrisalfajt – a szibériai a fehér bengáli, a maláj és szumátrai tigrist – is  bemutatja a Sóstó Zoo.

A szumátrai tigris fajkoordinátora  2015-ben már kihelyezett a kiváló genetikai adottságokkal rendelkező hímhez  egy holland tenyésznőstényt, ám nászuk nem hozta meg a várva várt utódokat, így most a program egy újabb nőstényt javasolt, a fajmegőrzés szempontjából rendkívül értékes hímhez.

Zoja, az új nőstényállat, Varsóban született, ám ez idáig Franciaországban élt, s pár hete a Nyíregyházi Állatpark lakója. A karanténidőszak után ismerkedett meg párjával, melyet gondozói lélegzet-visszafojtva figyeltek, hiszen olykor előfordul agresszió is az állatok összeszokatása alatt.

Az országban csak a Nyíregyházi Állatparkban látható állatok első találkozása problémamentesen zajlott, s Zojának kitartó udvarlója akadt a 8 éves Gio személyében. A tenyészpárra nagy feladat vár, hiszen alfaja a kihalástól közvetlen veszélyeztetett.

A macskafélék családjának jól ismert ragadozói közül a tigris a legnagyobb és legerősebb. A tigris egyike azoknak a veszélyeztetett állatfajoknak, melyeket az ember csaknem a teljes kipusztulás szélére sodort. Kilenc alfaja közül három (bali, kaszpi és jávai) mára teljesen kipusztult, s a többit (szibériai, bengáli, indiai, dél-kínai, maláj és szumátrai) is veszélyeztetetté nyilvánították a szakemberek.

A szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Magányosan vadásznak, zsákmányuk főként a közepes termetű növényevők közül kerül ki. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé.

Míg az 1970-es években a szabadon élő állatok számát 1000 egyed körülire tették, 1996-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nagyjából 250-re becsülte a szumátrai tigrisek számát, ezért a kihalástól közvetlenül veszélyeztetett kategóriába sorolta az alfajt.

Jelenleg mindössze 400 példány él szabadon, míg a világ állatkertjeiben kb. 300, köztük 2  a Nyíregyházi Állatparkban.

  

  

 

Magyarországon először született indiai páncélos rinocérosz!

A kis bika borjú 16 hónapnyi vemhesség után, probléma mentesen jött a világra szeptember 26-án, a késő délutáni órákban Nyíregyházán, a sok ritka fajt sikeresen tenyésztő Állatparkban.

Az országban csak itt élő ritka indiai orrszarvú 3 egyede az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében él Nyíregyházán. A legfiatalabb, ivarérett nőstény, a 7 éves Aruna 2014-ben érkezett Berlinből, a 14 éves apaállat Hans 2006-ban Nürnbergből, míg a 10 éves anya Jasmin  2010-ben Planckendael-ből került az ország legnagyobb vastagbőrű gyűjteményével rendelkező Nyíregyházi Állatparkba. 

A kis állat születésére - mely igazi zoológiai szenzáció - már több éve vártak a szakemberek, hiszen már az komoly szakértelmet igényel, hogy természetes módon párzásra bírják ezeket a fogságban nagyon ritkán szaporodó vastagbőrűeket. Mivel a nőstény csak néhány napig fogamzóképes és egyébként magányos életmódúak, nem volt egyszerű eltalálni a párzásra legoptimálisabb időpontot. Ehhez nem csak a gondozók tapasztalatára  és megfigyeléseire volt szükséges, hanem a park állatorvos csapata is folyamatosan vizsgálta az állatok hormonszintjét. A vemhesség előre haladtával kamerarendszert szereltek fel egy speciálisan kialakított baba-mama bokszban, melynek segítségével a születés pillanatát is sikerült megörökíteni. A kis rinocérosz mindennapjait és gyarapodását azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik a park szakemberei. A borjú 60 kilogrammal látta meg a napvilágot, a naponta elfogyasztott 20-30 liter anyatej hatására naponta 1-2 kg-ot gyarapszik. 3-5 hónaposan már elkezd majd szilárd takarmányt is fogyasztani, ám 18-20 hónapos koráig még anyatejjel is fog táplálkozni. 

A Nyíregyházi Állatpark igen komoly szakmai sikere a most született indiai orrszarvú bébi és a 3 hónapja világra jött afrikai elefánt borjú is, hiszen a két leginkább veszélyezett vastagbőrű tenyésztése egyébként is nehéz. (1 évnél fiatalabb afrikai elefánt bébiből összesen 2 él Európában, míg indiai páncélos orrszarvú borjúból 4). Az, hogy ugyanazon állatkertben ugyanazon évben egyszerre szülessen e két ritka fajból utód, az példanélküli. 

Az indiai orrszarvú a Földön élő öt orrszarvúfaj egyike, és a legnagyobb méretű ázsiai orrszarvúfaj. Testtömege 1800-2700 kilogramm közötti. Latin neve elárulja (Rhinoceros unicornis), hogy egyetlen tülke van, melyet a hím és a nőstény egyaránt visel.
A 2-5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet - ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak is.
Természetes élőhelyén - Indiában és Nepálban - a fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban csak az ember. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti számukra. Tülkének ugyanis a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként és nemi vágyfokozóként használják, valamint Jemenben, a dzsambia nevű tradicionális tőr markolatát is orrszarvú tülökből készítik.
Emellett az emberiség létszámának növekedésével egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, emiatt az indiai orrszarvúak élőhelyei egyre fogyatkoznak. A népességnövekedés másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melynek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az állományok genetikai változatossága erősen leromlik.

A faj védelme érdekében, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA)  Fajmegőrzési Programot (EEP) állított fel, melynek keretében mindösszesen 73 egyedet tartanak Európában s a nyíregyházi jövevény idén a 4. élő borjú, aki nagy örömet okozott a világ fajmegmentéssel foglalkozó szakembereinek is. 

A kis indiai orrszarvú születésének pillanata >> 

A kis indiai orrszarvú születésének pillanata 2 >> 

A kis orrszarvú mindennap megtekinthető 11.00-13.00 között a Zöld piramis belső kifutórendszerében.

 

Vörös vari négyes ikrek születtek 2018-ban

A Madagaszkár szigetén őshonos ritka makifélék miután átestek első orvosi vizsgálaton, egyedi azonosítót is kaptak. A makik hősiesen tűrték a beavatkozást, melynek során kiderült, hogy egyenként 350 gramm testtömegű két hímmel és két nősténnyel gazdagodott a Nyíregyházi Állatpark vörös vari csapata.

A vari a legnagyobb termetű maki faj. A többi makitól eltérően nem hordozza kicsinyeit a testén, hanem a saját maga építette fészekben hozza világra fejletlen utódait, akik másfél-két hetes korukban merészkednek ki először a biztonságot nyújtó menedékből.

A Nyíregyházi Állartpark vörös vari tenyészpárja az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett lengyel és cseh állatkertből. Az apróságok 100 napnyi vemheség után születtek meg. Eleinte az anya sokat tartózkodott kölykei mellett, hogy szoptassa és melengesse őket. Az apróságok hat hetes korukban már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak s az anyatej mellett már kóstolgatják az édes lédús gyümölcsöket is. Születésükkor szemük kék volt, majd 15 naposan változott ragyogó sárgává. Szembeötlő vörös mintázatuk a fák lombkoronájában kiváló rejtőzködést biztosít számukra. Kommunikációjukban a hangjelzések a legfontosabbak – olyan harsogó kiáltást hallatnak, mint egy horrorfilm hangeffektusai.

A különleges fajnevet (vari) a bennszülöttek adták nekik. Napimádó szent állatnak – Vari candanas – nevezték őket, mivel előszeretettel sütkéreznek úgy, hogy arcukat a nap felé fordítják. Szent állat mivoltuk évszázadokig védelmet nyújtott nekik élőhelyükön, ám a civilizáció megszüntette ezt a védettséget, így napjainkban is az orvvadászat és élőhelyeik erőteljes csökkenése miatt állományaik folyamatosan fogyatkozik. Jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség – az IUCN –, kritikusan veszélyeztetett fajnak minősítette, ezért is fontos a zárt tartási körülmények közötti koordinált tenyésztésük.

 

Gyűrűsfarkú maki bébik születtek!

2 héten belül belül négy katta (Lemur catta) született a Nyíregyházi Állatparkban. A leginkább mesebeli manócskákra hasonlító állatok 4,5 hónapnyi vemhesség után jöttek a világra. Míg a legifjabbak anyjuk hasán csimpaszkodva töltik mindennapjaikat, az idősebb kölykök már olykor a felnőttek hátán lovagolnak. Az újszülött gyűrűsfarkú makik kék szemmel jönnek a világra, de szemük pár nap után élénksárga színűvé változik. Öt hónapos korukig anyatejjel táplálkoznak, de két hónapos koruktól már szemezgetnek a gyümölcsökből, zöldségekből, hajtásokból és levelekből is.

A Madagaszkár című animációs filmből ismert állatok könnyen felismerhetők hosszú, gyűrűs mintázatú farkukról,- innen a magyar nevük is - amelyet járás közben magasra emelnek. 

Madagaszkár déli és délnyugati részén fekvő erdőkben honosok, s a többi makifélétől ellentétben sokat tartózkodnak a talajon. Szociális struktúrájuk egyedülálló az emlősök körében, ugyanis az összes felnőtt nőstény domináns a csapat ivarérett hímjeivel szemben. Az egyik legszembetűnőbb társas viselkedésük a közös napfürdőzés a kora reggeli órákban.

A csoport minden nőstény tagja részt vesz a kicsik nevelésében, sőt az anyák egymás között is cserélgetik a kölyköket. A katták általában egyetlen utódot hoznak világra, de az ikerszülés sem ritkaság.
Az Állatparkban több gyűrűsfarkú maki család él és mivel meghatározott a szaporodási időszak, így a kicsik is általában hasonló időben születnek. A most született apróságokkal 26 egyedre nőtt a Nyíregyházi Állatpark gyűrűsfarkú maki állománya.

A gyűrűsfarkú makik a vendégek nagy kedvencei is, így az egyik agglegényekből álló csapat közé a maki erdőbe májustól minden nap a vendégek is besétálhatnak.

 

Már láthatók a perzsa leopárd ikrek

A 10 hetes kölykök eleinte egy látogatóktól elzárt barlangrendszerben cseperedtek, de most, hogy 3 hónapossá váltak, elkezdtek ismerkedni a külvilággal. Bár anyjuk eleinte visszacipelte a szájában a kalandvágyó cicákat, mára már szabad utat enged kíváncsi kölykeinek, a számukra sok-sok újdonsággal szolgáló nagy kifutóban, így a ritka nagymacskákat a szerencsésebb látogatók már megleshetik.
Sajnos a szabad természetben állományuk erősen megfogyatkozott, mindössze 1000-1200 él belőlük a Közel-Keleten, s a világ állatkertjeiben is alig 100 egyed.

A Nyíregyházi Állatpark 2009-ben csatlakozott a perzsa párduc tenyésztési programhoz, a most született utódok apja is Nyíregyházán látott napvilágot, 2014-ben. A faj koordinátora a tavalyi esztendőben helyezett ki mellé egy Németországban született nőstényt és a két állat frigyéből 105 napnyi vemhesség után született meg az ikerpár. A kis nőstény és a kicsit erősebb testalkatú hím, igen ügyes famászók már, s órákon keresztül játszanak az őszi napsütésben.

 

Fehér bivaly az Állatparkban

A Nyíregyházi Állatparkban nemcsak egzotikus állatokat lehet megtekinteni, hanem a Kárpát-medence háziasított élőlényeit is megismerhetik a Parasztudvarba látogatók.

Nagy kedvenc a nemrég érkezett fehér bivaly is, akit gondozói csak Aranyhajnak becéznek.

A fehér bivaly igazi különlegességnek számít. Színe nem szokványos, hiszen Magyarországon a 16. századtól a tenyésztett állat általában fekete, vagy sötétbarna bundájú. A bivaly 100 évvel ezelőtt még fontos igavonó háziállat volt, hiszen ereje 50 százalékkal nagyobb, mint a szarvasmarháé. A második világháború után azonban tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Ma már szinte csak Nemzeti Parkokban és Állatkertekben találkozhatnak az érdeklődők ezzel az amúgy igénytelen állattal, akinek tejét és húsát is felhasználták korábban.

  

Lesse meg a játékos maki kölyköt!

Különleges maki bébi, fekete-fehér vari (Varecia variegata) született a Nyíregyházi Állatparkban. A Madagaszkár szigetén őshonos hatalmas szemű, dús bundájú kölyök már ismerkedik a kifutóval, így a látogatók is megcsodálhatják a játékos makit és családját.

A vari a legnagyobb termetű maki faj. A többi félmajomtól eltérően az anyaállat nem hordozza a testén utódját, hanem a saját maga építette fészekben hozza világra fejletlen kölykét, s visszajár hozzá a biztonságot nyújtó menedékbe. 


A Nyíregyházi Állatpark vari párja egy tenyészprogram keretében érkezett 2013-ban Lengyelországból és Franciaországból, s ez az első közös utódjuk.
Az apróság 100 napnyi vemheség után született meg. Eleinte az anya sokat tartózkodott kölyke mellett, hogy szoptassa és melengesse, most már azonban inkább a kölyök követi és hívja játékra szüleit. A 2 hónapos, hím ivarú állat már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozog, ugrál és csimpaszkodik az ágak között s bár még anyatejjel is táplálkozik, már édes lédús gyümölcsféléket is fogyaszt.

A vari család kommunikációjában a hangjelzések a legfontosabbak -olyan harsogó kiáltásuk van, mint egy horrorfilm hang effektusai. 

A különleges fajnevet (vari) a bennszülöttek adták nekik. Napimádó szent állatnak -Vari candanas- nevezték őket, mivel előszeretettel sütkéreznek úgy, hogy arcukat a nap felé fordítják.

Szent állat mivoltuk évszázadokig védelmet nyújtott nekik élőhelyükön, ám a  civilizáció megszüntette ezt a védettséget, így napjainkban is, az orvvadászat és élőhelyeik erőteljes csökkenése miatt állományaik folyamatosan csökkennek s jelenleg a fajt a Természetvédelmi Világszövetség súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánította.

 

Nyitva tartás

április 1. – szeptember  16. : 9.00 – 19.00 (pénztárzárás: 17.30)
szeptember 17. – október 27.: 9.00 – 18.00 (pénztárzárás: 15.00)
október 28. – március 31.: 9.00 – 16.00 (pénztárzárás: 15.00)  

Bővebb információ: www.sostozoo.hu

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft.
4431 Sóstófürdő, Sóstói út